9. rész

 Előző rész tartalmából:
Harry szemében az elkeseredettség látszott mikor besétált a házba.  
- Köszi Louis. 
- Szívesen.  De mit is? - nevetett majd a hajába túrt.

9. rész

- Mivan? - kérdeztem lesokkolva Louistól. Ezt nem mondtam komolyan. Vicceltem, vagyis Harryt próbáltam lekoptatni. - kerekedett ki a szemem az előző válaszán.
- Na jó, nyugi. Csak hülyéskedtem. - ütött bele a vállamba.  - De ha nagyon akarod azért elmondhatod, hogy mi volt ez az egész!
- Nem tudom, nem így akartam, tudom, hogy neked barátnőd van de nem tudtam mit tenni. Le kellett magamról kaparni Harryt.
- Áhá. Megértem. Eléggé rád szállt az utóbbi pár napban- nevetett a kerítésnek dőlve.
- De akkor nem haragszol?
- Miért?
- Mert most csaltad meg Eleanort.
- Kit?
- Eleanor Caldert.
- Miért csaltam volna meg?- értetlenkedett.
- Az előbb megcsókoltál. Kb. öt perce. Nem rémlik?!
- És ennek mi köze El-hez?
- Hát tudtom szerint most vele jársz.
- Ja, dehogy. -  nyújtotta meg az A betűt. - Az csak a banda miatt van. A szerelmes Eleanor és Louis csak szerep. Fizetnek nekem, hogy járjak vele. És amíg nincsen egy másik, komoly kapcsolat a láthatáron addig ez nekem csak plusz jövedelem. Neki pedig hírnév.
- Ohh értem. Akkor ez ilyen megjátszott dolog.
- Pontosan. Mindenki jól jár.
- Érdekes. - vettem tudomásul a valóban új és eléggé titkos tényt.
- Az, érdekes. De most beszéljünk a kis hazugságodról. - tért vissza Lou az eredeti témához. - Mit kellene tennem?
- Hát először is az mond meg, hogy benne vagy-e?
- Mindenképp. -nevetett.
- De mi lesz Eleanorral? - kérdeztem.
- Ja, addig vel külön válnak az utaink. Amúgy is eléggé rosszindulatú velem mostanában.
- Rendben. - hunyorogtam, mert azóta a nap már teljesen a szemembe sütött. Pedig már majdnem fél 4 volt.
- Gyere menjünk be. - előzött meg Louis a kijelentéssel.

Ahogy beléptünk a házba egyenesen egy étkező és konyha szekcióba értünk. Szemben egy fekete falépcső volt, ami nem volt túl gyerekbiztos. Igazi agglegény lakás. Piros-fehér és fekete színösszeállítás. Az egész házon a tisztaság és egyben a kihaltság uralkodott. A fiúk ketten laktak itt szóval egy kicsit furcsa volt belépni. Azzal a tudattal, hogy bármikor összefuthatunk Harryvel egy szál alsógatyában. Vagy akár egy fogkefével a szájában. Nem sok lány mondhatja ezt el magáról. Láttam Harryt fogat mosni. Ja és eközben Louis Tomlinson kezét fogtam. Ja, és ezt mindet teljesen legálisan. Igen, végig amíg beértünk el se engedte a kezemet. Szorosan összekulcsolva  tartotta, és ez mit ne mondjak azért egy kicsit még kényelmetlen volt. Hiszen amúgy alig ismerjük egymást. És még furább volt, hogy ezt lepleznem kellett. Az egészet, hiszen most én vagyok az új barátnője. Ezt ahogyan átgondoltam kicsit furcsán hangzott. Én vagyok Louis barátnője mégse érzek iránta semmit és ő se irántam. Vehetjük úgy is, hogy az egész egy hazugság... Sőt valójában ez az is. Egy marha nagy hazugság amiből eléggé nehéz lesz kimászni. Ha pedig kiderül akármi is akkor az elronthat akár mindent is. ///ez rímelt... nagyon menő vagyok :D *szerk.megj.///

-Louis- hallottam Harry hangját az emeletről. - beszélnünk kellene fel tudsz jönni? - Nem tudom Harry mit csinálhatott de eszméletlen dübörgés volt fent.
- Nem tudok most, vendégem van. - erre a kijelentésre minden mintha megfagyott volna. Harry léptei szakították meg a csendet aki trappolva szaladt le a lépcsőn.
- Miz, mit keresel te itt?
- Hozzám jött. Öt perce már találkoztatok. Nem? - nézett felváltva rám és Harryre Louis.
- De, az előbb találkoztunk. - mondtam teljes nyugodtsággal, vagyis  próbáltam. Mivel belül iszonyúan féltem ettől az egész hazugságtól.

-Na jó, unom ezt a beszélgetést. - fordult sarkon Harry és bement a nappaliba. A kis flegma. Leatglózva álltam és gondolkodtam pár másodpercig de Lou a még mindig az övével összekulcsolt kezemet kezdte húzni. Amivel kizökkentett a gondolkodásból. A nappali ugyan olyan fekete és fehér volt mint a többi szoba amit eddig láttam. Harry a hármas kanapén ült középen. Lou pedig leült mellé. Én a másik oldalra  indultam mikor Harry megszólalt.
- Missy, nem akarsz Louis Mellé ülni?
- Öhhhm de, persze. Arrébb mész? - kérdeztem. A "szerelmes pár" közé befurakodó Harryt.
- Nem. - Hát ezen a válszon egy kicsit meghökkentem. Már emeltem volna a hangom mikor Lou megfogta a derekamat és az ölébe húzott.
- Gyere ide hozzám. Sok jó ember kis helyen is elfér. - mondta és megcsókolt. Na hát ez volt amire nem számítottam szóval ösztönösen elhúzódtam Loutól. Harry pedig nevetve nézte végig a szerencsétlenkedésemet.
- Elég kezdők vagytok. Látszik, hogy csak egy hete ismeritek egymást.
- Ennyi idő is elég volt, hogy tudjuk mit akarunk. - tettem csípőre a kezem. Ami kicsit viccesre sikeredett mert még mindig Louis ölében ültem.


Na igen itt a vége a fejezetnek, rövidre sikerült, azért mert sajnos búcsúzok egy hétre és már most sincs túl sok időm. Szóval még írtam volna de nem akartam hogy az olvasóim unatkozzanak a nyári szünet utolsó pár napjában.