-Zsófi
4. rész
Reggel a kávémat kortyolgatva mentem ki a kertbe. Egy ideig a verandán álltam mikor valami hangot hallottam. A ház melletti bokor kezdett el mozogni.
- Chloé lehetséges, hogy itt vannak medvék?
- Nem, kiárt.- hallottam a lényegre törő választ.
A veranda mellettt volt egy alma fa, gyorsan leszedtem egy éretlen gyümölcsöt és neki dobtam a bokornak.
- Áúú. - hallottam egy ismerős hangot.
- Harry?
Harry álmos szemmel nézett ki a bokorból.
- Jesszus. Mi a fenét keresel te itt?
- Itt aludtam.
- Mi? Miért?
- Mondtam már, Louis kitiltott.
- Ahj, gyere be.
Feltápászkodott, megigazította göndör haját és belépett a házba. Amint beértünk finom palacsinta illatot éreztem ezért a konyhába vettük az irányt. Clé a már elkészült palacsintákat akarta átnyújtani de amikor megfordult eljtette. A tányér darabokra tört Chloé pedig tátott szájjal figyelt.
- Ő mit keres itt?
- Neked is szia. - mondta flegmán Harry.
- Miért van itt? - nézett most felém Chloé
- A bokorban aludt. - kuncogtam
- Okééé - nézett kicsit furcsán Harryre.
- Chloé haza viszel? - Kérdezte Harry.
- Chloé haza viszel? - Kérdezte Harry.
- Nem kocsival jöttél?
- Nem
- Miért is? - kérdeztem most én.
- Mint mondtam a fiúk kizártak. Nem volt nálam kocsikulcs.
- Nekem dolgozni kell mennem bocsi. - Harry ösztönösen rám pillantott.
- Rám ne nézz nincs jogsim.
- Akkor csak kísérj el utána meg hozd haza Clé kulcsát.
- Jó de nem miattad. - Néztem Harryre. - Chloé majd bedobom a kulycsot a munkehelyedre.
- Okés. Akkor ott tali.
Felmentem és felkaptam magamra a bőröndömből egy laza farmer inget. hozzá egy fekete nadrágot és a farmer anyagú papucsomat. A fürdőszobában kicsit össze szedtem magam és feltettem a mindennapi alap szempilla spirált és egy kis alapozót. Amint elkészültem leslattyogtam a lépcsőn. Semmi kedvem nem volt Harryvel autókázni. Felesleges volt vele mennem mert kb. 10 perc volt az út. Még egy ideig ellenkeztem de muszáj voltam elmenni mert megígértem, és én mindig betartom a szavam. Na jó ez nem teljesen igaz. Ha mindig betartanám a szavamat akkor nem lennék itt és nem ülnék Harry Styles kocsijában sem. Bár engem Harryben az izgat legkevésbé, hogy híres és gondolom sok pénze is van. Amúgy is az az ő pénze nekem nem lenne hozzá semmi közöm. Már elég régóta gondolkoztam és kicsit gyanúsnak tűnt, hogy milyen sokáig megyünk.
-Harry, hova megyünk? - kérdeztem, mert már vagy egy 20 perce utaztunk.
- Ne, Ne, Kérlek. Nem akarom meglátni. Azt mondtad hozzátok megyünk Haza akarok menni. Vigyél haza. Harry...
- Nyugi, jó lesz. - tette a kezét a combomra. - kérdőn néztem rá több okból is majd lesepertes a kezét a lábamról amire ő csak felnevetett.
Még kb. egy fél órát utaztunk mikor megállította a kocsit.
- Maradj itt. Mindjárt jövök.
Egy ideig vártam a kocsiban majd kiszálltam és Harry után indultam. Nagyon szép helyen voltunk egy domb tetején állt a kocsi, én Harry után indultam aki lent egy tó mellett terített ki egy pokrócot.
- Hé azt mondtam maradj a kocsiban.
- Bocsi csak már nem tudtam hol vagy. - felállt és közelebb hajolt hozzám. Az orrunk már majdnem össze ért.
- Aggódtál?
- Nem. Miattad? Dehogy! - próbáltam menteni a menthetőt de a rákvörös fejem mindent elárulhatott.
A pokrócon ültünk egészen 7 óráig. Csak beszélgettünk. Rengeteget. A családunkról. A barátokról. A bandából. Úgy az egész életről. Felállt és a tó felé indult. Lehúzta a pólóját.
- Nem jössz?
- Nem én inkább itt maradok. De menj csak.
- Ó ne már egyedül nem buli.- mondta és felém indult. Tudtam mit akar ezért elkezdtem futni de hamar utolért és a vállára kapott. Eszméletlen milyen erős. Egy ideig ellenkezdtem de rájöttem, hogy nem fog elengedni akárhogyan rúgkapálok és ütögetem ezért inkább beletörődtem a sorsomba, hogy csurom vizes leszek tetőtől talpig. Nem volt olyan hideg a víz. Amíg be nem sötétedett addig a tóban voltunk és egymást fröcsköltük és próbáltuk a víz alá nyomni. Kisebb- nagyobb sikerrel. Olyan 10 óra körül feküdtünk le a pokrócra. Majd megfagytam.
- Nem veszed le a ruháid?
- Mi? Hé erről nem volt szó!!!- húzódtam arrébb.
- A vizeset. Csak talán hogy ne fagyj meg.
- Ja, Hát jó. - Levettem a pólóm és a gatyám és betakaróztam a pokróccal amin eddig feküdtünk. Olyan 10 perc múlva pedig már aludtunk is.
- Nekem dolgozni kell mennem bocsi. - Harry ösztönösen rám pillantott.
- Rám ne nézz nincs jogsim.
- Akkor csak kísérj el utána meg hozd haza Clé kulcsát.
- Jó de nem miattad. - Néztem Harryre. - Chloé majd bedobom a kulycsot a munkehelyedre.
- Okés. Akkor ott tali.
Felmentem és felkaptam magamra a bőröndömből egy laza farmer inget. hozzá egy fekete nadrágot és a farmer anyagú papucsomat. A fürdőszobában kicsit össze szedtem magam és feltettem a mindennapi alap szempilla spirált és egy kis alapozót. Amint elkészültem leslattyogtam a lépcsőn. Semmi kedvem nem volt Harryvel autókázni. Felesleges volt vele mennem mert kb. 10 perc volt az út. Még egy ideig ellenkeztem de muszáj voltam elmenni mert megígértem, és én mindig betartom a szavam. Na jó ez nem teljesen igaz. Ha mindig betartanám a szavamat akkor nem lennék itt és nem ülnék Harry Styles kocsijában sem. Bár engem Harryben az izgat legkevésbé, hogy híres és gondolom sok pénze is van. Amúgy is az az ő pénze nekem nem lenne hozzá semmi közöm. Már elég régóta gondolkoztam és kicsit gyanúsnak tűnt, hogy milyen sokáig megyünk.
-Harry, hova megyünk? - kérdeztem, mert már vagy egy 20 perce utaztunk.
- Ne, Ne, Kérlek. Nem akarom meglátni. Azt mondtad hozzátok megyünk Haza akarok menni. Vigyél haza. Harry...
- Nyugi, jó lesz. - tette a kezét a combomra. - kérdőn néztem rá több okból is majd lesepertes a kezét a lábamról amire ő csak felnevetett.
Még kb. egy fél órát utaztunk mikor megállította a kocsit.
- Maradj itt. Mindjárt jövök.
Egy ideig vártam a kocsiban majd kiszálltam és Harry után indultam. Nagyon szép helyen voltunk egy domb tetején állt a kocsi, én Harry után indultam aki lent egy tó mellett terített ki egy pokrócot.
- Hé azt mondtam maradj a kocsiban.
- Bocsi csak már nem tudtam hol vagy. - felállt és közelebb hajolt hozzám. Az orrunk már majdnem össze ért.
- Aggódtál?
- Nem. Miattad? Dehogy! - próbáltam menteni a menthetőt de a rákvörös fejem mindent elárulhatott.
A pokrócon ültünk egészen 7 óráig. Csak beszélgettünk. Rengeteget. A családunkról. A barátokról. A bandából. Úgy az egész életről. Felállt és a tó felé indult. Lehúzta a pólóját.
- Nem jössz?
- Nem én inkább itt maradok. De menj csak.
- Ó ne már egyedül nem buli.- mondta és felém indult. Tudtam mit akar ezért elkezdtem futni de hamar utolért és a vállára kapott. Eszméletlen milyen erős. Egy ideig ellenkezdtem de rájöttem, hogy nem fog elengedni akárhogyan rúgkapálok és ütögetem ezért inkább beletörődtem a sorsomba, hogy csurom vizes leszek tetőtől talpig. Nem volt olyan hideg a víz. Amíg be nem sötétedett addig a tóban voltunk és egymást fröcsköltük és próbáltuk a víz alá nyomni. Kisebb- nagyobb sikerrel. Olyan 10 óra körül feküdtünk le a pokrócra. Majd megfagytam.
- Nem veszed le a ruháid?
- Mi? Hé erről nem volt szó!!!- húzódtam arrébb.
- A vizeset. Csak talán hogy ne fagyj meg.
- Ja, Hát jó. - Levettem a pólóm és a gatyám és betakaróztam a pokróccal amin eddig feküdtünk. Olyan 10 perc múlva pedig már aludtunk is.
beleszerettem... :D mikor lesz uj resz?? xx,En
VálaszTörlésMár készülőben van. Megmondom őszintén ezzel a két mondattl akkora örömet szereztél nekem, már azt hittem nagyon béna meg sablonos de most megnyugodtam. Szerintem holnapra jön a kövi rész :)
Törlés